Taipei, Taiwan, az isteni teák szigete

Taipei az egyik kedvenc városunk, ahol Marcival megfordultunk utazásaink során.

Imádjuk, hogy van benne szerintünk egy kicsi Kína, egy kicsi Japán, tökéletes kombinációt alkotva. 🙂  Rend és tisztaság van, az emberek kedvesek, többen beszélnek angolul, jobban tudnak viselkedni, mint a kínaiak, de lazábbak, mint a japánok.

Azt már kiemeltem egyik bejegyzésemben (27 érdekesség Kuala Lumpurból), hogy mennyire nehézkes sétálni az utcákon Kuala Lumpurban. Valószínű ezért is szeretem annyira Taipeit, mert ott sokkal több ember sétál, mindenki mosolygós, nagyon sok kis üzlet, bódé van az utcákon, minden rendezett és tiszta, van helye a gyalogosoknak.

Emellett számos szuper éttermet fedeztünk fel, amikért bármikor visszamennénk. Csak felsorolás szintjén:

Addiction Aquatic Development – a legjobb halpiac, japán konyhás hely, ahol valaha jártunk. Egyszerűen zseniális. Tényleg, aki Taipeiben jár, semmiképp se hagyja ki, persze csak ha szereti a sushit, a miso levest és más tengeri herkentyűket.

Mazendo – kínai konyha – pl. isteni a pirított gyoza (pirított kínai töltött batyu).

Baba Kevin Barbecue –  húsimádóknak ajánljuk, amerikai behatással

Jinzhou utca – egyből az utca elején van egy kis bódé, ahol mindig hosszú sor áll. Nem véletlenül, isteni rántott húst lehet kapni, amit helyi fűszerekkel és csípőspaprikával szórnak meg. A kifőzdével szemben van egy pékség, ahol baguettet is lehet kapni, így kész is a vacsi. 🙂

Vapiano – na jó, tudom nektek nem hiányzik, hiszen Európában, minden sarkon van egy. Ázsiában viszont csak Kínában és Taiwanon. 😀

Amit még mindenképp megemlítenék és megváltás lehet a kínai ételeket annyira nem kedvelő embereknek, hogy számos más isteni ázsiai éttermet lehet találni szerte a városban, leginkább plázákban. Ilyen helyek a Ramen levesezők, Thai éttermek, Udon tésztás helyek.

Amiért még nagyon szeretjük Taipeit, az a nagyon színes teakultúra. Mindenfelé teázók, teaboltok, igényes teáskészletek, magas minőségű teák. Ezért a Maokong hegyet nem szabad kihagyni. Kabinos felvonó visz fel, ami külön nagy élmény a csodálatos zöld hegyvonulatok fölött. Nagyokat lehet túrázni a teaültetvények között, jókat lehet teázni a szuper kilátással rendelkező teaházak egyikében. A teák nem olcsók, viszont jó minőségűek és nem egy csészével kapsz, hanem többször felönthető mennyiséget.

Ahogy utazásaink során tapasztaltam, a teakultúra nagyon sok országban hiányzik (főként Európára gondolok) és elmondható, hogy sokan sajnos megragadtak a filteres teáknál, mivel széles a választék, bárhol be lehet szerezni, színes a doboza, könnyű elkészíteni, nem okoz csalódást és amúgy is sokan cukorral, mézzel, citrommal fogyasztják. Pedig elvileg a víz után ez a második dolog, amit a legtöbben isznak a világon. Ahogy azt már leírtam egy korábbi bejegyzésben én szálas teákon nőttem fel, amiket bármilyen ízesítés nélkül fogyasztottam, a kávétól pedig ideges leszek :D, így nagyon érdekelnek a teakülönlegességek és örülök, hogy már Pesten is fejlődünk a teák terén, és növekszik az igény a színvonalas helyek iránt (a Zhao Zhou-t imádjuk). Azt gondoltam viszonylag sokat tudok a teákról, de Taiwanon rájöttem, még mindig van mit tanulnom, így lehet, valakinek uncsi lesz, de ezeket az érdekességeket is szeretném megosztani.

Maga a tea egy Ázsiában honos örökzöld növény (Camellia sinensis) leveléből készül, hatalmas teaültetvényeken szüretelve. Kategóriába sorolásánál számít, milyen méretűek a levelek, hány méterrel a tengerszint fölött található az ültetvény, milyen magasra nőtt maga a teacserje, milyen gyorsan növeszt új leveleket. A teákat ezenkívül a feldolgozás módszere szerint 6 fő típusba sorolják.

  • Fehér: nem oxidálódott, hervasztott, nagyon fiatal levelek
  • Sárga: nem oxidálódott, de enyhe erjesztésen átesett levelek
  • Zöld: teljesen kifejlett tealevelek, melyeket nem oxidálnak és nem is fermentálnak
  • Oolong: megsodort, hervasztott levelek, melyeket részlegesen oxidáltak
  • Fekete: zöld tealevelekből készül, oxidált, helyenként zúzott vagy sodort, vörös teának hívják Ázsia szerte, mert az ezekből a levelekből készült teának vörös színe van
  • Puerh: Kínában ezt nevezik fekete teának, különleges csoportja a teáknak, a tealeveleket préseléssel és gőzöléssel tömbösítik, több évig érlelik, nagyon erős, jellegzetes ízű, amit a legjobb szürcsölve fogyasztani 😉
  • Matcha: Japán teakülönlegesség, csak a kiválasztott régióban lévő növények, kiválasztott leveleit gőzölve, aztán fagyasztva őrölik, így nyernek belőle élénk zöld színű teaport, melyben az a nagyon szuper, hogy nem csak a levét isszuk meg a leveleknek, hanem magát a leveleket is
  • Ezenkívül vannak még teaként fogyasztott növények, melyek a fenti csoportosításba nem illenek bele, de jótékony/élénkítő hatásuk miatt világszerte használják őket (Rooibos, Mate tea, Hibiszkusz …)

A fekete teákat származási helyük szerint szokták elnevezni (Darjeeling, Ceylon…), a zöld teák azonban megőrizték hagyományos japán vagy kínai nevüket. Ezek a teák mind kaphatók “tiszta” formában, illetve keverékekben (Chai, Earl Grey, Lapsang Souchong …). Ez persze mind egy nagyon rövid, leegyszerűsített leírás a teákról, de hátha ezzel sokaknak meghozom a kedvét egy jó délutáni teához. 🙂

Taiwan is híres teáiról, hiszen nagyjából az egész sziget teafaültetvényekből áll, ahogy ezen a wikipédiáról kölcsönzött képen is látszik. De nem volt ez mindig így, a 18. századtól kezdték el a szigeten termeszteni a teát (Kínából hozták a palántákat), a sziget éghajlata több, mint jó erre a célra, így nagyon hamar fő export termékévé is vált a szigetnek. Taiwan termeli a világ oolong állományának 20%-át. Ezenkívül a remek adottságoknak és fejlett teafeldolgozásnak köszönhetően Taiwan számos top minőségű teát készít, melyeket “Formosa teának” hívnak (Formosa Dongding/Alishan/Jade Oolongs), már a teák “Champagne”-jának is nevezték ezeket a teákat. Évente ötször szüretelik a teacserjéket április és december között.

A teafogyasztás a taiwani emberek mindennapjainak része,  s ami a legjobban megragadott minket az  maga a teakészítési ceremónia, amivel megadják a tiszteletet a teának. A szertartás teljes nyugalomban zajlik, csak árad a kiegyensúlyozottság és a belső béke az emberekből. Nem hiába nevezik ezt a Kínából származó teaszertartást Gong Fu Cha-nak, azaz A Tea Nyugalmának. A teázásban ugyanis a belső értékek felemelését látják. A Gong Fu Cha során a oolong teát tradicionálisan kis agyagkannában, a Yi Xing-ben készítik el, rövid főzési szakaszokban. A Ming dinasztiából származó teafőzési módszerről úgy tartják, hogy kiemeli a tea legjobb ízét. A teaceremónia számos lépésből áll, melyet a “ceremóniamester” hajt végre, a ceremóniához szükséges eszközökkel (ezek beszerzése igen költséges, viszont örök életűek, a teljes listát itt találjátok).

– A vizet még forrás előtt állítsuk le
– Az eszközöket mossuk át forró vízzel, ez jelenti a teafüvekkel teli kannát és a poharakat, az eszközöket mesteremberek készítik és értékük csak nő minden egyes használattal

– Ezután leöntjük a vizet mind a kannáról (ezzel átmostuk a teát) és a poharakról is (a sört sem illik meleg pohárban adni, így a teát sem hidegben)

– A kannát újból felöntjük forró vízzel (95 fokos víz az ideális)
– Öntsük túl a kannát, hogy az oldala és a teteje is átforrósodjon
– Majd 1 perc elteltével kiöntjük a csészékbe a teát
– Illatolva, szürcsölve isszuk, levegőt veszünk rá, picit ízlelgetjük még, így több fokozatban érzékelhetjük az ízeket
– Négy-öt körnél tovább csak az igazán jó teák bírják a leöntést, ahogy gyengül és fakul a tea, ne főzzünk vele többet, inkább kezdjünk egy újat

Nekünk nagyon tetszik ez a fajta “felszolgálása” a teának, melyet a rohanó hétköznapokban elképzelhetetlennek tartunk, de ideális egy otthoni kuckózós hétvégére.

A taiwani teázás kevésbé komoly, ám a mindennapokba annál inkább beleillő változata a “gyors teázó”. 😀 Marcival teljesen függők lettünk, ugyanis a kedvenc oolong/zöld/fekete teádat kapod kézhez, melegen, jéggel, gyümölccsel akár tejjel és az Ázsiában annyira divatos  tápióka és zselégolyókkal megbolondítva (Ez a Bubble Tea, amit Taiwannak köszönhetünk még az 1980as évekből ;)). 

A hotelünk mellett volt egy hely, ahol a két hét alatt törzsvendégek lettünk, már tudták milyen teát fogunk kérni. 🙂 Nagyon jól esik hidegben, melegben, a nap bármely szakában. Személyes kedvencem még mindig az, ha a jó hideg natúr zöldteába maracuját raknak. Szinte minden utcasarkon találni egy ilyen helyet (KQ Tea, Mr. Wish, Gong Cha, Chai Time…) és szinte minden ember kezében látsz egy teát, ahogy sétálnak az utcán, épp ebédelnek, sietnek reggel a munkahelyükre.

Imádjuk!

Taiwanra még nagyon kevés turista gondol úticélként, pedig nagyon sok mindent tartogat magában és gyönyörű. Úgyhogy irány Taiwan!

Két másik bejegyzésben összegyűjtöttem Taipei főbb látnivalóit és pár egyéb szuper programot, amit nem érdemes kihagyni, ha már ilyen messze utaztatok, ha érdekel katt.;)

Ha érdekelnek kalandjaink, kövessétek facebook és instagram oldalunkat, ahol folyamatosan osztunk meg új élményeket a maláj hétköznapokról vagy újonnan felfedezett csodahelyekről.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s