Kambodzsa – Koh Rong

Koh Rong annyira megtetszett nekünk 2017-ben, hogy 2018 februárjában is visszalátogattunk és csak még jobban beleszerelmesedtünk a szigetbe. Egy biztos, a sziget folyamatosan fejlődik, az eddig szinte érintetlen Long Beachen már el is készült egy óriási luxus beruházás, lehet már robogót bérelni a szigeten és egyre több a látogató.

Kambodzsa még mindig nem első gondolatként szerepel az emberekben, amikor egzotikus nyaralásra készülnek, pedig az ország és szigetvilága számos gyönyörűséget rejt, és emellett még részesei lehetünk pár olyan dolognak, mely a növekvő turizmussal szépen lassan el fog tűnni. Gondolok itt az érintetlen hófehér homokos tengerpartokra, erdőkre, autentikus építészetre, őszinte helyiekre. Egyre kevesebb ilyen hely létezik a világon, így érdemes ezeket mostanában felfedezni, ha terveznétek utat errefelé. ☺️

Koh Rong Kambodzsa második legnagyobb szigete, mely számos okból kifolyólag az egyik legjobb, legszebb hely, ahol jártunk. Összesen 43 kilométernyi gyönyörű fehér homokos stranddal rendelkezik, a sziget közepe szinte teljes egészében esőerdőkkel fedett, a tenger gyönyörű élővilágot rejt. 2000 előtt nem volt regisztrált lakója a szigetnek, ezért is maradt még nagy része a szigetnek érintetlen, bár már most látni az erdőirtás, olajpálma-ültetvény ültetés miatt a változást.

A szigeten mindössze 4 falu található (Koh Tui, Doeum D’keuw, Prek Svay és Sok San), a lakók többnyire halászatból élnek, de egyre többen dolgoznak a turizmusban. A sziget déli oldalán, Koh Tui falu és a Long Beach vége között már létezik egy út, ami ugyan még csak elő van készítve, robogóval már járható. Továbbá a Long Beach mögött is van egy vörös salakos út, ami megkönnyíti a közlekedést egészen a strand végéig.

Gyakran emlegetik a hátizsákos turisták buliszigeteként, ami anno majdnem elijesztett minket a látogatástól, de szerencsére egyáltalán nem erről szól teljes egészében a sziget. Nehéz leírni a sziget hangulatát, de nagyon szuper. A szigetet amúgy eladta a kambodzsai kormány már befektetőknek, akik repteret és számos luxusszállást szeretnének a szigetre építeni, így tényleg nem sokáig lesz már érintetlen.

Mi első alkalommal Kuala Lumpurból Phnom Penh-be repültünk, ahol igazából csak megszálltunk és ettünk egy jót (Vacation Boutique Hotel, Kabbas étterem – mindkettőt csak ajánlani tudom).

Magyaroknak a Kambodzsába utazáshoz vízumra van szükség. A vízum beszerezhető a legközelebbi kambodzsai nagykövetség konzuli hivatalánál, továbbá Phnom Penh-ben és Siem Reap-ban érkezéskor a nemzetközi repülőtéren (ezért ha terveid szerint más reptérre érkeznél, előre kell gondoskodnod a vízumról vagy érdeklődni az aktuális hírekről, ugyanez a helyzet ha szárazföldön érkezel más ázsiai országból), vagy online e-visa formájában (nem mindegyik belépési pont fogadja el az elektronikus vízumot, így érdemes előre tájékozódni). A vízum egyszeri belépésre jogosít, érvényességi ideje 30 nap. Egész Ázsiában fontos, hogy az útlevél érvényessége minden esetben legalább 6 hónappal kell, hogy meghaladja a célországból tervezett elutazás időpontját! 

Ami most már megkönnyíti a szigethez való eljutást, hogy Kuala Lumpurból repül AirAsia járat Sihanoukville-be, ahol érvényes már az e-visa és akár érkezéskor is el lehet intézni a vízumot, aki nem gondolkodott előre, így idén már ezt az opciót választottuk. A taxi a reptértől 20 $, ami nem túl olcsó, de nincs más opciód. A taxist meg lehet kérni, hogy vigyen el hajójegyet venni – itt figyelni kell, mert előszeretettel visznek oda, ahol nekik fix jutalékuk van, ami lehet, hogy drágább opció vagy nem jó időpontokban közlekedik a hajó – így érdemes előre kinézni mik a lehetőségek. Mi ismét az island speed ferry cambodia társasággal mentünk. 

Mi általában nem tervezünk itt Ázsiában nagyon előre semmit, mert itt egyszerűen el kell engedned a menetrendeket, nyitva tartásokat, stb. Tavaly, Phnom Penhben a szálláson a recepcióst kértük meg, hogy foglaljon nekünk két helyet a másnap kora reggeli kisbuszra, amivel lejutunk Sihanoukville-be, a tengerpartra (sokszor az interneten ilyenkor már nem elérhető a foglalás, pedig még biztosan vannak szabad helyek). Nagyon sok társaság kínál különböző fuvarokat (kis busz, nagy busz, taxi, így az ár és az időtartam is változó, itt minden információt megtalálni).

Az út Phnom Penhtől hosszú (223km, ami 4 óra, a rossz minőségű utak és a forgalom miatt). Mi a Mekong Express társaság kisbuszával mentünk (14$/fő), amivel teljesen meg voltunk elégedve (a vezetési stílus itt is temperamentumos, de ismerik az utakat, ezért nem kell félni – a társaság híres a normális tempóban és balesetmentesen vezető sofőrjeiről). Félúton megálltunk felfrissíteni magunkat, egy normális kis étteremben.

Az út nem túl érdekes, látni kisebb falvakat, magániskolákat, hegyeket, olajpálma-ültetvényeket, kevés erdőt. Viszont szomorú látni, hogy a fejlődéssel megérkeztek a hello kittyk, feldolgozott élelmiszerek, műanyagok, viszont a hulladékok korszerű tárolása nem. Mindenhol szemét van, a legkisebb faluban is, az emberek közte élnek, az állatok benne kapirgálnak, remélem, hamarosan tesz ellene valamit a kormány.

Ahogy említettem, Koh Rongra Sihanoukville-ből lehet eljutni, ami egy üdülőváros, az ország egyetlen mélyvízi kikötőjével. Itt is szép, bár valamivel zsúfoltabb strand várja a turistákat, sok szálláshellyel, étteremmel, bárral. Manapság már sokféle hajótársasággal lehet átjutni Koh Rong szigetére, itt megtalálni a jelenleg elérhető opciókat, mi az Island Speed Ferry Cambodia teljesen új hajójával mentünk a Serendipity strand mólójáról, ami először megáll Koh Rong Samloem szigetén (hasonlóan gyönyörű, nyugisabb sziget, akinek több ideje van, ezt a szigetet is lesse meg), utána indul tovább Koh Rongra és az út kb 90 perc. Szelesebb időben kalandossá válhat a hajóút, így aki hajlamos a rosszullétre vigyen magával gyógyszert. 🙂

Ez a társaság naponta többször is megy a szigetre (22$-ba kerül az oda-vissza jegy), de az indulási időt itt sem veszik komolyan, így néha órás késésekkel is lehet számolni.

Van egy autentikusabb hajó is, ami sokkal olcsóbb, viszont a hajót látva, mi biztos nem szálltunk volna rá fel és hallottunk már történeteket, hogy egyszer csak leállt félúton és erős hullámzásban se lehet kellemes, amúgy az út ezzel 2 órát vesz igénybe.

A komp Koh Tui faluba érkezik. A cipőt már az első lépések után el lehet felejteni (ezért a gurulós bőröndök se praktikusak), mert csak néhol vannak járdák a szigeten, amúgy csak homok, kész edzés benne sétálni egész nap.

A falu igazából egy házsor a part mentén, ahol különböző hostelek, szállások, éttermek, bárok vannak, aztán ahogy sétálunk a part mentén érkezünk el a nyugisabb szálláshelyekig, melyek többsége bungalowkból áll.

Még mindig nehéz szállást választani a szigeten, bár egyre több opció érhető el, különböző árkategóriákban. Érdemes elolvasni a friss visszajelzéseket, de sokan mennek úgy a szigetre, hogy nem tudják mire kell számítani, így rosszabb visszajelzést adnak.

Wifi már elérhető a szigeten, de sokszor nem működik, ATM-et ne is keressetek és a pénzváltást is érdemes még a szárazföldön megoldani. A sziget ezen a részén található szállások többsége egyszerű, nincs sehol meleg víz, nincs légkondi, áram is legtöbb helyen csak bizonyos időközönként.

A bungalowk legtöbbje nyitott, ami azt jelenti, hogy cölöpökön állnak, fából készülnek és nincsenek nyílászárók, de már találni egyre zártabb bungalowkat. Hűvös is tud lenni esténként és igen a bogarak, szúnyogok, kisebb állatok simán bejuthatnak a kisebb, olykor elég nagy réseken (nekem reggelre megette valami a vitaminjaimat 😅).

Tőlük az ágy körüli szúnyogháló nyújt védelmet. 😆 Izgalmas. A szigeten már egyre több drágább, luxus szállás is elérhető, ott van még pl. a Song Saa magánsziget is.

A sziget este is varázslatos, a falu megtelik élettel, a legtöbb helyen szól a zene, a parton a helyiek tűz zsonglőrködnek, mindenfelé kiskutyák és gyerekek, a fényszennyezettség minimális.

Az éttermek közül egyet tudok kiemelni, ez a Sigi’s Thai Food, ahol ugyan az étel nem extra, viszont finom és örök élmény, ahogy Sigi egyedül készíti el az összes ételt mindenféle segítség nélkül, egy étteremnek nem igazán nevezhető pultban. Ha este 7 után érkeztek, számítsatok egy órás várakozásra.

A helyek többsége este 10-ig van nyitva, utána egy részük átalakul szórakozóhellyé, így egyből a faluban elég zajos lakni, de ahol mi szálltunk meg, már nem igazán lehetett hallani a bulizajokat.

Előző évben két szálláson is voltunk, a Paradise Bungalows-ban, ami különböző méretű és felszereltségű házikókat nyújt közel a faluhoz, a part mentén.

Itt én semmit nem aludtam szerintem, mert pont, mielőtt, bebújtam volna a szúnyogháló védelmébe, egy óriási bogárral találkoztam épp a háló bejáratánál. Nagyon meleg volt, mindenféle állatzajokat hallottunk és percenként csekkoltam az ágyat, alulról nem mászott-e már be valami. 😄 Amúgy teljesen rendben volt a szállás, a fürdőszoba a szabad ég alatt volt, de csak a miénk volt. A bungalowkhoz tartozott egy központi étterem és bár is, ahol mindig szuper reggelit ettünk. Nagy élmény volt. Az érintetlen helyek felfedezése sok alkalmazkodással, utánajárással, komfort zónából való kilépéssel is jár. ☺️

A másik szállásunk a White Beach Bungalowsban volt, valamivel zártabb volt, mint a Paradise, a fürdőszoba is fedett volt és közelebb voltunk a parthoz, így este a hullámok morajlására aludtunk el (azért a tulaj megjegyezte, hogy ne tartsunk semmi ennivalót a bungalowban a majmok és egyéb állatok miatt 😄).

Az idei szállásunk viszont nagyon szuper volt, Starfish Bungalows, a Koh Tui faluhoz tartozó strand és a 4K beach közötti erdős területen. Szép, bungalowhoz képest tiszta szállás volt, tiszta ágyneművel, kedves tulajokkal. Érkezéskor még hajó transzfer is volt az árban, a kikötőtől a szállásig. A falu kb 15 perc sétára volt és 10 percre a 4K beach.

Ahogy már más bejegyzésben is említettem, mi a booking.com-on szoktunk foglalni és ha a mi linkünkkel regisztrálsz, 10% kedvezményt kapsz az első foglalásnál. 😉

A szemét- és szennyvízkérdést még nagyon meg kell oldania a helyieknek, ami a növekvő turizmus elengedhetetlen velejárója, de ahogy láttuk, időközönként pár lelkiismeretes rövidebb-hosszabb időre ott lakó európai összeszedi az éjszakai bulizás és a tenger által partra hordott szemetet (mi is kötelességünknek érezzük, ahol tudjuk felszedjük a mások által otthagyott hulladékot).

A “Friends of Koh Rong” egy helyi befektetőkből összeállt szervezet, akik szívügyüknek tartják a sziget életét, egészségügyét, helyiek taníttatását, kulturális projektek szervezését.

Ahogy érzékeltük a falu egyik felét helyiek, másik felét vállalkozó szellemű vagy épp a kötöttségektől megszabadulni vágyó fiatalok teszik ki, akiknek egy része vállalkozásba kezdett (túravezetés, ékszerkészítés, egyedi ruhakészítés stb.) vagy szállásért és ételért dolgozik az éttermek, bárok valamelyikében, önkéntesként angolt tanít a sziget lurkóinak. Szóval, aki besokallt otthon és szeretné magát és ezt az életvitelt kipróbálni, közben egy földi paradicsomban élni, biztos talál itt helyet magának. 😊

A szigeten mindenki nyugodt, boldog, mosolygós.

Reggeli általában nincs a szobaárban, de a legtöbb étterem kínál reggelit és szuper finom friss gyümölcsturmixot csinál egy néni egyből a faluban 1 dollárért. ☺️

A falutól kb. 40 perces túrával a dzsungelben lehet elérni a sziget gyönyörű 7km-es strandját, a Long Beachet. Ahogy már a bejegyzés elején is megjegyeztem, már lehet robogót bérelni és azzal megtenni ezt az utat. A motorbérlés nem olcsó, 30$-t fizettünk két robogért fél napra, full tankkal. Az út trükkös, nagy eső után sáros, közel 30 perc. A strandra még át lehet menni különböző túrákkal (mi ezeket nem annyira szeretjük) vagy magán hajóval, ami kb 40$ lett volna fél napra.

A gyalogos túra nem nehéz, bár azért vannak benne meredek részek, én szinte végig futottam az egészen, mert Marci elszólta magát, hogy lehetnek vízibivalyok 😅, de nem találkoztunk semmi veszedelmes állattal (vannak amúgy mérges kígyók, skorpiók a dzsungelben, ezek általában sötétedés után okoznak problémát, de persze érdemes mindig figyelni).

Itt is, mint egész Ázsiában érdemes szúnyogriasztót használni a nagyon ritka malária és a gyakoribb dengue láz elkerülése miatt. Sokan kérdezik tőlünk, mennyire kell komolyan venni az előírt oltásokat. Nem kötelező őket beadatni, de eléggé el tudja szúrni az utazást egy egy ilyen betegség, így, ha nem is mindet, ajánlani szoktuk leginkább a Hepatitis A beadatását. Nekünk van Hastífusz, Hepatitis A, Di-Per-Te, Vírusos agyhártyagyulladás, ezeket ajánlották az oltóközpontban. Nekünk még semmi komolyabb betegségünk nem volt és már lassan 2 éve kint élünk, de ez természetesen nem garancia semmire.

A túra után, ahogy átértünk a dzsungelen, odajött hozzánk egy helyi, hogy vegyük meg a visszafele jegyet a hajóra, amennyiben azzal szeretnénk visszamenni a faluba (5$/fő a jegy és naplemente után indul vissza). Elsőnek átverésnek tűnt (hirtelen előbukkant a semmiből), de ténylegesen nem nekünk kellett visszaúsznunk a faluba. 🙂

A víz kristálytiszta, a homok pedig tényleg hófehér, az egész káprázatos. Még sok utazás után is úgy gondoljuk, hogy a Long Beach az egyik legszebb strand, ahol eddig voltunk. Érdemes vinni nasit és innivalót, mert csak elvétve van pár árus, ez a strand szinte érintetlen, a strand közepénél viszont már kész a luxus beruházás, onnantól privát a strand egy szakaszon. Így robogóval ki kellett mennünk a strand mögött húzódó útra és ott folytatni az utunkat tovább, mi egészen lementünk a Coconut Boulevard nevű szállásig, ahol ettünk egy finomat.

Szuper kis hely, ahol este látni lehet a vízben foszforeszkáló planktonokat. De mi naplemente körül elindultunk visszafele a faluba, mert sötétben már még trükkösebb lett volna az út.

Ha valaki gyalog túrázott át a strandra, annak a hajóút kb. 20 perc vissza a faluba egy helyi kis csónakban. Amúgy lehet a szigeten búvárkodni, kenuzni, biciklizni, túrázni, van egy zipline park is, és lehet különböző hajótúrákat igénybe venni (éjszakai foszforeszkáló plankton búvárkodás, stb.).

☺️ A szigetről való távozáskor érdemes egy nappal előre szólni az adott hajótársaságnál (lepecsételtetni a jegyeket), melyik hajóval szeretnétek elhagyni a szigetet, mert ha épp nincs hely, hoppon maradhattok. Nekünk még egy kis szervezkedést és extra költséget az okozott, hogy a társaság, aminél megvettük az odavissza jegyeket, nem tudta biztosan megmondani, milyen hosszú lesz visszafele az út, így inkább elmentünk másfél órával előbb, így biztosítva azt, hogy elérjük az aznapi repülőt.

Taxit nem muszáj előre foglalni a reptérre, viszont mi lebeszéltük előre azzal a taxisofőrrel, aki elhozott minket a reptérről, így a kikötőtől 15$ volt az út. Ha valaki Phnom Penh-be megy vissza, nem tud úgy leszállni Sihanoukville-nél, hogy ne rakják autóba, ha nem is fér fel egyből az első kisbuszra.

Phnom Penh-t még mi sem fedeztük fel, viszont tudunk még egy szuper szállást ajánlani (Secret Villa Hotel) és egy autentikus kambodzsai éttermet, ahol Marci még a helyiek által kedvelt sült tarantulát is megkóstolta előétel gyanánt (Romdeng étterem). 🙂

Irány Kambodzsa! 🙂

Ha érdekelnek kalandjaink, kövessétek facebook és instagram oldalunkat, ahol folyamatosan osztunk meg új élményeket a maláj hétköznapokról vagy újonnan felfedezett csodahelyekről.

One thought on “Kambodzsa – Koh Rong

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

w

Connecting to %s